Nyelye sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw gɩtɩɩkay
Bɩ nɩ mɔ Nyelye sankɛ tonrebo lɛ mɔ Lusifɛɛr lɛ wɛ tonrebo yee wʋlaykɛrɩ Nyelyenu bɩ law.
Nanakʋ bɩy tʋʋnɩ mɔ Nyelye lo sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw. gɩxɔ nʋ xɛ gɩsankɛwaka pɛpɛ, Nyelye lo sankɛyɛ xɔa gownaarɩ.
Duu Naarɩ 1.1
Duu naarɩ Nyelye sankɛ nyelye lɛ burko
Nyelye sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw gɩtɩɩkay
A duu naarɩ a koorikeri burko a ɩsɩ fa wa, gɩraa a ɩsɩ fa wa, fɩɩnyɛ a ɩsɩ fa wa, patʋ a ɩsɩ fa wa, halɛ wɛ gɩyɛ tanɩ a ɩsɩ fa yi. Nyelye tanɩ tenten lo ɩsɩ fa duu naarɩ a koorikeri.
A xɔ mʋ, bɛkɛ lɔ Nyelye tɩɩ xɔ tɛnnɩnʋ burko, fɩɩnyɛ, gɩraa, patʋ lɛ wɛ gɩxɛlɛmʋ fɛw?
Ɛɛ nʋ xɛ nyʋbɔ, bɛkɛ lɔ ɩ xɛ tɩɩ lɛ tɛnnɩnʋ gbelye? A lɛ bɔɔ za dɩwɔ a fa wa, xɔ kay lɛ dɩwkpetiwo lo a fa wa, ɩ maa tɛnnɩ gbelye ya? Ɩ maa tɛnnɩ gbelye gɩtɩɩkay ya?
A ɛɛ nʋ xɛ yɩrabɔ, ɩ xɛ tɩɩ ŋmanbu lɛ zɛɛlɛ gʋmʋ, lɛ tɩɩyɔ lɛ tɛnnɩ ŋmanmɔ, laa zɩɩ? Lɛ bɔɔ za ŋmanbu a fa wa, bɛkɛ lɔ ɩy xɛ? Ɩ maa zɛɛlɛ mʋ ɩ gʋmʋʋ ya? Ɩ maa tɛnnɩ xɔɔ gɩxɛlɛmʋʋ gɩtɩɩkay ya?
A ɛɛ nʋ xɛ bipɔɔ, ɛɛ xɛ tɛnnɩ ɛɛ ta wellegɩxɛlɛmʋ dɩwɔnʋ. Lɛ bɔɔ za dɩwɔ a fa wa, ɩ maa tɛnnɩ ɩ wellegɩxɛlɛmʋʋ ya? Ɩ maa tɛnnɩkɔ gɩtɩɩkay ya?
Kpey, tanɩ a ti ɩ sʋndɛkɔ a maa tɛnnɩ wɛ gɩyɛ gɩtɩɩkay yi. Xɔ bɛnnɩ bɩ woo wɛ gɩyɛ lɛɛ maa gow gɩxɔ nʋ bɩ kor bɩ tɛnnɩ fɛw. Gʋnnʋ lɔ wa ya?
A xɔ mʋ, bɛkɛ gɩyɛ lɔ Nyelye xɔɔ ɩsɩnʋ lɛ sankɛnʋ wɛ gɩxɛlɛmʋʋ gownaarɩ?
Wɛ gɩyɛ ɩsɩ fa gownaarɩ xɔ xɛmʋza xɔɔ lɔ Nyelye tɩɩ xɔ sankɛnʋ ‘leke lɛ burko ya? Kpey, wɛ gɩyɛ a ɩsɩ fa xɔ xɛmʋza xɔɔ lɔ Nyelye maa tɩɩ yi. Nyelye xɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw gɩtɩɩkay.
Sʋwa Nyelye, lɛ Bii nu xɛ Nyelye, lɛ Tonreduwa nʋ xɛ Nyelye, sankɛ gɩxɛlɛmʋʋ fɛw gɩtɩɩkay.
Nyelye xɛ panantɔsɛ
Zɩɩ lɔ xɔ xɛ Nyelye lo maa xɔ sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw gɩtɩɩkay? Nyelye xɔɔ maa xɔ xɛ mʋ, xɔgumɔ wɛ gɩyɛ a ti a Nyelxo kpʋlɔwɛrɩ yi. Xɔ maa xɛ lɔxɔ nʋ xɔ kor xɔnaa xɛ. Ɩ dow lɔxɔ nʋ xɔ xɛ fɛw gɩtɩɩkay.
Wɛ nyʋn ti hʋn vɩr hʋn kanbɛy hʋn ‘lɩnkɛ Nyelye ya? Ɩ kanbɛy ɩ ‘lɩnkɛ Nyelye ya? Satan kanbɛy a ‘lɩnkɛ Nyelye ya? Wɛ tonre ti a kanbɛy a ‘lɩnkɛ Nyelye ya? Wɛ gɩyɛ ti a Nyelye kpʋlɔ xɔa xɛɛrɩ ya?
Kpey, Nyelye maa xɛ lɔxɔ nʋ xɔ kor xɔnaa xɛ fɛw.
Nyelye gi gʋʋn gʋʋn fɛw
Zɩɩ lɔ Nyelye xɛ xɛ lɛɛ maa gi gɩxɛlɛmʋ fɛw lɛ xɛ?
Xɔɔxɛ mɩ kor mɩ tɛnnɩ gboko, xɔ bɛnnɩ mɩ bib lɔbɔ nʋ giye tɛnnɩ mɔ bɔ xɛ tɛnnɩkɛ.
Xɔɔxɛ mɩ yɩra nyʋw gʋnmɩ, ɛɛ nʋ xɛ yɩrabɔɔ ɛɛ lɔ maa karanpɩɩ mɔ bɔ xɛ zɛɛlɛɛ.
Bɩpɔ a maa yallɛ xɔ kay lɛ sɛɛr bɔ laa tʋʋnɩkɛyɔbɔ wa ya yi.
Bɩpɩtɩrɩbɔ a maa yaa saka xɔ kay bʋsangoroyke, xɔ kay lɛ maalɛ yɔw, xɔ kay lɛ gwa daansʋkpɛw, xɔ kay lɛ xɛ dɩɩyɛ bɔ laa tʋʋnɩkɛyɛbɔ wa ya yi.
Xɔ bɛnnɩ bɩ tʋʋnɩ mɔ bɔ xɛ xɛ xɔɔ gɩxɛlɛmʋʋ.
Tonrebo nu Nyelye sankɛ, hɩn a gi gɩxɛlɛmʋ fɛw lɛ xɛ yi.
Wɛ nyʋn maa tʋʋnɩkɛ Nyelye ya? Nyelye ɩnʋ waar nyʋn lɛ a karanpɩhɩnaa mɔ a xɛw lɛɛ sankɛ ‘leke lɛ burko ya? Kpey.
Nyelye gi gʋʋn gʋʋn fɛw, xɔ maa xɛ lɔxɔ nʋ xɔ kor xɔnaa xɛ fɛw.
Wurinbike lo ɩsɩ burkoori
Duu Naarɩ 1.2
A burko ɩn fa, xɔa tɩɩnɩ burko tonwa. Xɔa ɩsɩnʋ wɛ gɩyɛ wa. A wurinbike sinpi ɔgbalaka a linge.
Gɩrɔ gʋlawa balɛ, dʋmɔ fɩsɩl balɛ, ɩy kor xɔxɔ ya?
Lɛ bɔɔ za gʋlawaka, gaa welle wɛ lanpa a gʋlawaka xɔ kay wɛ gʋlawaka dɩkɛ kpee a fa burkoori yi, zɩɩ lɔ xɔy ɩsɩ? Ɩay maa nɩ bakʋ nʋ ɩ yaw yi. Ɩay maanʋ nɩ ɩ wɔw yi.
Xɔ gownaarɩ, gʋlawaka a ɩsɩ fa yi. Wurinbike ɩsɩ xɔ sinpi burkoo fɛw. Dʋkɔtɩ burxɔnywaka a ɩsɩ fa yi. Nafʋlɔkɔ lɔ ɩsɩ burkoori fɛw.
Tonreduwa nʋ xɛ Nyelye tʋwamɩ lɛ sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw a law
Duu Naarɩ 1.2
…A Nyelye a tonre ɩsɩkɛnʋ fɛw, a dʋbakɛ mɔɔnʋ limi xɛ tɩla nyelyeri.
Gɩyɛ a ɩsɩ fa burkoori yi, lɛɛ Tonreduwa ɩsɩ fa. A tʋwamɩ lɛ gow boonagballa nʋ xɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw xɔa sankɛɛ a law.
Nyelye a xɛ dɛɛ yi. A dʋkɔtɩ gɩraarɩ lɛ dʋmaka a ɩsɩ fa xɔɔ sɩxɔrɩ yi, lɛɛ Tonreduwa nʋ xɛ Nyelye tʋwamɩ lɛ gow boonagballa nʋ xɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw a sankɛɛ a law.
Nyelye tanɩ lɔ tenten, xɔ lɔ xɛ nyʋbɔ sanr, Sʋwa Nyelye, Bii nu xɛ Nyelye lɛ Tonreduwa nʋ xɛ Nyelye. Xɔɔ nyʋbɔɔ sanrɛkɔ lɔ taalɛkɛ bɔ boo wɔɔrɩ bɔ sankɛ gɩyɛ gɩyɛ fɛw.
1. Tokpeny gɩraa xɛ gʋlawaka a sankɛɛ.
Duu Naarɩ 1.3
A Nyelye la: gʋlawaka, xɔ-gʋla. A xo yi xɔ gʋla gʋnnʋ.
Ɩ maa ɩsɩsɩ lɛɛ sɛɛr lɛ la: gʋlawaka xɛ, lɛ xɔ xɛ ya? Ɩ maa xɛ xɔxɔ ya? Kpey!
Lɛɛ Nyelye, bʋlaa lɔ xɔɔ ha gʋlawaka lɛ gʋlarɩ wurinbike. Zɩɩ lɔ Nyelye gi xɔ tɛnnɩ gʋlawakɔ? Nyelye gi bakɔ nʋ xɔ guwnu gʋlawakɔ, xɔ gu mɔɔ nʋ xɔ xɛ lɔxɔ nʋ gi gɩyɛ gɩyɛ fɛw. Wɛ gɩyɛ a fa a Nyelye kʋrʋkɛ yi.
Gʋlawaka a kpeny xɔ ɩsɩ fa hɩnxɔ yi. Nyelye lo yi xɔ sankɛ gʋlawakɔ. Xɔ xɛyɛ xɔa sɛɛranʋ kput.
Duu Naarɩ 1.4
A Nyelye nɩ mɔɔnʋ gʋlawakɔ kɛrɛ, xo kpenike nyor, gʋlawaka boko tanɩ, wurinbike boko tanɩ tɩ.
Gʋlawakɔ nʋ Nyelye sankɛ ɩsɩ xɔ kɛrɛ kɛyakarɩ. Lɔxɔ nʋ Nyelye xɛ xɛ fɛw kɛrɛ, xɔgumɔ xɔa pɛpɛɛn du.
Gɩxɛlɛmʋ nʋ Nyelye sankɛ fɛw, sɩnxɔ nʋ xɔ xɛ sankɛyɛ law, xɔ xɛ la: xɔ kɛrɛ. Xɔ ɩsɩ xɔ kɛrɛ gʋnnʋ. Xɔ ɩsɩ xɔ du.
Lɔxɔ nʋ Nyelye xɛ xɛ fɛw kɛrɛ kɛyakarɩ. Bɛkɛ lɔ xɔ tɩɩti xɔ lɔ mʋ? Ay! Xɔa gu wɛ gɩyɛrɩ wa, xɔgumɔ xɔ kɛrɛ. Nyelye du. Nyelye a nʋnʋ wɛ ŋmɔpɩyɛ yi. Nyelyenu, gɩyɛ gɩyɛ fɛw xɛ xɛ kɛyakarɩ mɔɔ nʋ xɔ bɛnnɩ xɔ xɛ.
Duu Naarɩ 1.5
A Nyelye bʋllɛ gʋlawakɔ gɩraarɩ, xɔ bʋllɛ wurinbike dʋmaka. A kenbereke yi, hakumiye dʋkɛrɩ xɔ xɛ gɩraa tanɩ.
Mɔ Nyelye sankɛ gʋlawaka, xɔa fow fa wurinbike fɛw yi.
Xɔ zɛy wurinbike a wɛ gbitiye lɛ xɔɔxɛ dʋmaka. Nyelye bʋllɛ gʋlawakɔ gɩraarɩ, xɔ lɔ bʋllɛ wurinbiko dʋmaka. Xɔ xɛ tokpeny gɩraxɔ lɔ, hɩnxɔ a gownaarɩ.
2. Nyorke gɩraa xɛ bääni nu burko lɛ nyeltaarɩ hɩn a sʋndɛkɔ ba sankɛɛ.
Duu Naarɩ 1.6-8
A Nyelye la: ɔwɔ nʋ fa, xɔ bɛnnɩ nyelbunw vanɩkɔ lɛ hɩn-vanɩ. 7 A xɔ tɛnnɩ nyelbunw, xɔ vanɩkɔnʋ. Wɛ ɔkɔ ɩsɩ taarɩ, wɛɛ ɩsɩ natɩrɔ. A xo yi xɔ xɛ mʋ gʋnnʋ. 8 A nyelbunw nʋ vanɩ ɔwɔ, Nyelye bʋllɛkɛ nyelye. A kenbereke yi, hakumiye dʋkɛrɩ, xɔ xɛ xɔa nyorke gɩraa.
3. Sanrkɛ gɩraa xɛ burtɩtɛɛ, nafʋlɔwɔ lɛ gɩxɛlɛmʋfuwwo nu burkoori hɩn a sankɛɛ.
Duu Naarɩ 1.9, 10
A Nyelye vɩr xɔ sɛɛr tɩ, xɔ la: ɔwɔ nʋ fa natɩrɔ, hɩn-taalɛkɛ boko tanɩ lɛ zɛy burko san. A xo yi xɔ xɛ mʋ gʋnnʋ. 10 Xɔ bʋllɛ xɔnywakɔ burko, xɔ bʋllɛ ɔwɔ nafʋl-ɔwɔ. A xɔ nɩ mɔɔnʋ hɩn kɛrɛ, xɔ dʋʋnyɛnʋ.
Xɔa gowna ɔkɔ tɩɩ burtɩtɛɛxɔ fɛw. Burxɔnywaka a ɩsɩ fa yi, xɔ yaa xɔ dannʋ gɩraxɔ nʋ Nyelye ha ti ɔkɔɔ bʋlaa xɔ ‘par laa ɩsɩ bakɔ nʋ xɔ pɩr xɔ sakɛ.
Nyʋn maa la: nafʋlɔkɔ xɔ kay gbooreke, ‘pa fa! ya?
Nyʋn tanɩ a maa xɛ xɔɔ wa, Nyelye xɔaba tenten lo maa xɛ xɔɔ. Xɔgumɔ xɔɔ lɔ sankɛ ɔkɔ burkoori, a xɔɔ lɔ maayɛ lɛ karanpɩkɛ lɔxɔ nʋ xɔ bɛnnɩ xɔ xɛ.
Duu Naarɩ 1.11-13
A xɔ vɩr xɔ sɛɛr, xɔ la: burko zɛy hayaa fu la taarɩ isibiwri lɛ ɩsɩnʋ hɩn a biw lɛ dɩwɔ baala baala hin-fu lɛ nyeb ɩsɩnʋ hɩn a biw tɩ. A xo yi xɔ xɛ mʋ gʋnnʋ. 12 A gʋnnʋ lɔ burko xɛ hayaxɔ fu isibiwri lɛ xɔa biw. A dɩwɔ fu tɩ isibiwri, hɩn a nyebwonu hɩn a biw baala baala. A Nyelye nɩ mɔɔnʋ hɩn kɛrɛ, xɔ dʋʋnyɛnʋ. 13 A kenbereke vɩr xo yi, hakumiye dʋkɛrɩ, xɔ xɛ xɔa sanrkɛ gɩraarɩ.
Nyelye sankɛ dɩwɔ ɩsɩbiwri fɛw. Xɔ ha dɩwnyebwoo ɩsɩbiw kpeeta kpeeta.
Lɔxɔ nʋ Nyelye sankɛ fɛw xɛ mɔ xɔ bɛnnɩ xɔ xɛ dʋkɔtɩ. Bɛkɛ lɔ xɔ tɩɩti? Xɔgumɔ Nyelye xɛ ‘pɔrɛ Nyelye.
Ɩ nɩ mulangi dɩyaa. Ɛɛ yee mulangi wʋyaka, ɩy gbɔɔza dɔnkuti kɛyaka lɔ. Nyelye a sa ‘lepuu fɛw boko tanɩ wa. Nyelye tɛnnɩ dɩwɔ halɛ lɛ wɛ gɩxɛlɛmʋ fɛw dɩkɛ nanpɩwakanʋ. Xɔgumɔ Nyelye xɛ ‘pɔrɛ Nyelye.
Lɛɛ bɛkɛ lɔ xɔ tɩɩti Nyelye lo sankɛ dɩwɔ? Xɔ sankɛyɔ bɩ kooti. Nyelye tɛnnɩ dɩwɔɔ xɔ saw nyʋbɔ nʋ xɔ kpeny xɔ giloza xɔnaay sankɛ dɩkɛ. Nyelye xɔɔ sankɛyɔ xɔ habɩ, xɔ mɔ xɔ kɛrɛ xɔ vɩr xɔ xɛ kori.
Bɛkɛ lɔ xɔ tɩɩti Nyelye lo sankɛ dɩwnyebwo? Ɩ gbɔɔza kʋmaan lɔ dan Nyelye a xɔ gbɔɔ xɔnaa tɛnnɩ xɔa dɩɩlɔ xɔati ya?
Ɩ gbɔɔza mɔɔ lɔ xɔ ‘pɩnnɩ ya? Kpey, Nyelye a nʋnʋ tɔgbɔrwɔ mʋ bɛɛnhʋn lɛ kʋmaan damɛɛ yi. Nyelye a nyʋw dɩɩlɔ yi. Nyelye tɛnnɩ dɩwnyebwo lɛ habɩ, xɔa kɛyaka lɛ xɔa kori lo xɔ tɩɩti.
Nyelye sa xɔɔ gɩxlɛmʋkɛyyɔɔ hɩnxɔ lɛ bɩ wooyo lɛnʋ mɔnnʋ.
Lɔxɔ nʋ Nyelye xɛ fɛw gownaarɩ ɩsɩ xɔ kɛrɛ. Ŋmɔpɩyɛ a ɩsɩ ti yi. Xubu lɛ hayŋmɔpʋ a ɩsɩ fa duu mɔ xɔ daa yi. Dɩwnyebwo a ɩsɩ ti hɩn nʋnʋ kwalaxɔ nʋ maa kʋ yi. Dɩwnyebwoo a ɩsɩnʋ nyɛnbaka yi. Gɩyɛ gɩyɛ fɛw ɩsɩ xɔ du, xɔgumɔ Nyelye du. Xɔa maa xɛ gɩŋmɔpɩyɛ yi. Lɔxɔ nʋ xɔ xɛ fɛw du.
4. Nakɛ gɩraa xɛ gɩraa, lɛ fɩɩnyɛ lɛ patʋ hɩn a sankɛɛ.
Duu Naarɩ 1.14-19
Nyelye vɩr xɔ sɛɛr, xɔ la: gʋlazɩnɔ, hɩn-gʋla nyelyeri lɛ karanpɩ sɩnyɛ sɩnyɛ fɛw xɔa naa lɛ vanɩ gɩraarɩ lɛ dʋmaka lɛ fɩnwrɩ lɛ dɩwrɩ fɛw tɩ, 15 lɛ xɔɔ gʋlazɩnɔ lɔ yinu gʋlawaka burkori. A xo yi xɔ xɛ mʋ gʋnnʋ. 16 A xɔ tɛnnɩ gʋlazɩnɔ gbalɔ nyor, lɔxɔ nʋ gbal xɔ la: xɔ-tɔ gɩraarɩ. A lɔxɔ nʋ zel, xɔ la: xɔ-tɔ dʋmaka. Xɔ vɩr xɔ tɛnnɩ patʋ tɩ. 17 A Nyelye tɛnnɩ xɔɔ gʋlazɩnɔ, xɔ sasɩ nyelyeri lɛ hɩn maa gʋlakɛ burkoo. 18 Tanɩy tɔ gɩraarɩ lɛ tanɩ tɔ dʋmaka. Xɔlɔmʋ hɩn maa vanɩ gʋlawakɔ lɛ wurinbike. A xɔ nɩ mɔɔnʋ hɩn kɛrɛ, xɔ dʋʋnyɛnʋ. 19 A kenbereke vɩr xo yi, hakumiye dʋkɛrɩ, a xɔ xɛ xɔa nakɛ gɩraarɩ.
Nyelye sankɛ gɩraa, lɛ fɩɩnyɛ lɛ patʋ. Xɔ sankɛyɔ xɔa sɛɛranʋ kput. Ankɔ lɔ maa xɛ xɔxɔ a kpoo? Nyelye xɔaba xɔɔ lɔ maa xɛ xɔxɔ. Xɔ maa xɛ lɔxɔ nʋ xɔ kor.
Nyelye valandamɔ fɛw. Nyelye fi bakɔ nʋ gɩraa ti, bakɔ nʋ fɩɩnyɛ ti, xɔ fi bakɔ nʋ patʋ ti; xɔɔ sɩxɔrɩ dʋkɔtɩ Nyelye baakʋ burkori. Nyelye valandamɔ fɛw sɩtanakarɩ.
Gɩraa lɛ fɩɩnyɛ lɛ patʋ nʋ fi ‘lekori, zɩɩ xɔ xɛ xɔɔ gɩxɛlmʋʋ laa xɛ wor wa? Gaa tɩɩ neereke wʋ dʋ nyeltaarɩ, xɔ xɛ vɩr wor xɔɔ dereenu. Laa zɩɩ?
A Nyelye gi mɔ xɔ xɛw gʋnbɔ fɛw. Xɔ inkeyo fi nyeltaaxɔrɩ xɔa panangballakanʋ. Gʋnnʋ lɔ, Nyelye gi mɔ xɔ xɛw gʋnbɔ fɛw, lɛɛ mɔ xɔ xɛ panantɔsɛ, xɔ maa xɛ lɔxɔ nʋ xɔ kor.
Nyelye sankɛ fɩɩnyɛ lɛ patʋ lɛ hɩnnʋ dʋw xɔɔ ‘pɔrɛ tanaa dɩwrɩ dɩwrɩ fɛw. Xɔ xɛ ‘pɔrɛ Nyelye, Lɔxɔ nʋ xɔ xɛ fɛw xɛ dʋw xɔa ‘pɔrɛbɔ. Xɔa gownaarɩ Nyelye sankɛ gɩxɛlɛmʋ fɛw mɔ hɩn bɛnnɩ hɩn ɩsɩ dɩkɛ. Lɛɛ xɔxɔ fɛw xɔgumɔ xɔ xɛ ‘pɔrɛ Nyelye.
Sɩnwrɩ sɩnwrɩ fɛw, ɩy nɩ gɩraa hab, ɩ giloza Nyelye lo sankɛyɛ, xɔɔ lɔ xɛ vɩr xɛyɛ lɛ xɔ hab lɛ xɛyɛ lɛ xɔ gba. Xɔ xɛyɛ mʋ lɛ xɔɔlɔmʋ bɩ maa boo, lɛ dɩ, lɛ dɛɛ.
Xɔ siye mʋ lɛ xɔɔlɔmʋ bɩ dɩɩlɔ maa fu lɛ gbala. Fɩɩnyɛ lɛ patʋ lɔ ɩ xɛ kɔrsɩ lɛɛ gi gwasɩnyɛ, ɛɛ dow patʋ, ɩ xɛ gi sɩnxɔ nʋ ɩ bɛnnɩ ɩ kʋndɛ lɛ sɩnxɔ nʋ ɩ bɛnnɩ ɩ kʋtɩ.
Nyelye sara xɔɔ gɩxɛlɛmʋʋ fɛw. Sɩnxɔ nʋ ɩ xɛ nɩ fɩɩnyɛ lɛ patʋ, xɔ bɛnnɩ ɩ tʋndɛ lɛ bib ankɔ lɔ sankɛyɔ lɛ xɛyɔ lɛ hɩn nʋ dʋw xɔɔ ‘pɔrɛ tanaa sɩnwrɩ fɛw. Xɔa xɛ Nyelxo nu xɛ kpaasa yi. Bɛɛ za xɔ dʋʋnnʋ Nyelye, xɔ bɛnnɩ gʋnbɔ xɛ mɔ hɩn bɛnnɩ hɩn xɛ.
Gɩraa, fɩɩnyɛ lɛ patʋ, Nyelye sankɛ ɩsɩ hɩn kɛrɛ fɛw. Xɔ ɩsɩ xɔ dʋʋnnʋ Nyelye kɛyakarɩ. Xɔ du, a lɔxɔ nʋ xɔ xɛ xɛ fɛw du dʋkɔtɩ.
5. Tɔkɛ gɩraa xɛ ɔgɩxɛlɛmʋ lɛ limu hɩn a sankɛgɩraa.
Duu Naarɩ 1.20-23
A Nyelye vɩr xɔ sɛɛr, xɔ la: ɔkɔ zɛy gɩgonbolwaka san la miye ‘pony lɛɛ bol, lɛ linferwo, hɩn-san burkori lɛ fer nyelyeri tɩ. 21 A gʋnnʋ xɔ tɛnnɩ ɔnamɔ nʋ gbala kɛyakarɩ lɛ lɔbɔ nʋ xɛ bolwo, hin yi hɩn pʋ ‘pony inu bol ɔkɔ a mixo. A xɔ vɩr xɔ tɛnnɩ linferwo tawɔrɩ tawɔrɩ nu fero nyelyeri tɩ. A xɔ nɩ mɔɔnʋ hɩn kɛrɛ, xɔ dʋʋnyɛnʋ. 22 Xɔ hayɔ xɔa kɛyakɔ, xɔ la: i-kun lɛ pʋ ‘pony lɛ kanrkɛ nafʋl-ɔwɔ burkori lɛ linferwo ɩ-pʋ ‘pony hɩnxɔ tɩ. 23 Xɔ law, kenbereke vɩr xo yi, hakumiye dʋkɛrɩ, xɔ xɛ tɔkɛ gɩraarɩɩ.
Tɔkɛ gɩraxɔrɩ Nyelye kolle nafʋlɔwɔɔ lɛ parɔɔ xɔ la: hɩn kantɩ bʋsanbɔ lɛ wɛ ɔnamɔ. Mɔ Nyelye sɛɛr xɔxɔ, nafʋlɔwɔɔ lɛ parɔɔ kantɩ bʋsanbɔ lɛ ɔnamɔ ɩsɩbiwri ɩsɩbiwri fɛw.
Nyelye sankɛ dʋkɔtɩ limu lɛ gɩgonbo nu xɛ feren fɛw. Xɔ sankɛ bʋsanbɔ lɛ limu ɩsɩbiwri ɩsɩbiwri fɛw.
Gballɔ ti, tɩrɩpʋ ti. Banyɔ ti, buunbo ti, biru ti…. Xɔ sankɛ bʋsanbɔ lɛ hɛɛn ɩsɩ ɔkɔ a miye, xɔ sankɛ limu lɛ hɛɛnnʋ feren nyelyeri.
Nyelye xɔaba tenten lo maa sankɛ bʋsanbɔ lɛ limu nʋ nʋnʋ gon, nʋ maa kume ti bɩpɔ lɛ hɩn tɩɩnɩkɔ.
Ɩ tʋndɛ lɛ giloza Nyelye lo sankɛ bʋsanbɔ lɛ limu fɛw. Xɔa gʋgiye lɛ xɔa pananga balti wa xɔɔ namɔɔ hɩn a tanɩ aay ɩsɩ fa hɩnxɔ yi.
A zɩɩ lɔ xɔ xɛ Nyelye lo gi xɛ gʋlawaka, burxɔnywaka, nafʋlɔwɔ lɛ parɔ, dɩwɔ ɩsɩbiwri fɛw, patʋ, fɩɩnyɛ lɛ gɩraa, limu lɛ bʋsanbɔ? Nyelye gi xɔɔ gɩxɛlɛmʋʋ xɛ fɛw. Xɔgumɔ Nyelye gi gɩyɛ gɩyɛ fɛw. Xɔ maa xɛ gɩxɔ nʋ xɔ kor xɔ xɛ fɛw.
6. Tɔtanɩkɛ gɩraa xɛ nama a sankɛgɩraa
Duu Naarɩ 1. 24, 25
A Nyelye vɩr xɔ sɛɛr, xɔ la: burko zɛy, namɔ san isibiwri isibiwri, wʋragɩxɛlɛmʋ lɛ haygɩxɛlɛmʋ lɛ gɩxɛlɛmʋ zɩɩtʋ nʋ fa burkori fɛw, hɩn-san. A xo yi xɔ xɛ mʋ gʋnnʋ. 25 Nyelye tɛnnɩ wʋragɩxɛlɛmʋ lɛ haygɩxɛlɛmʋ lɛ gɩxɛlɛmʋ zɩɩtʋ nʋ burko, tawɔrɩ tawɔrɩ fɛw. A xɔ nɩ mɔɔnʋ hɩn kɛrɛ, xɔ dʋʋnyɛnʋ.
Nanpoko ti dɩkɛ bɩa nɩyɔsɩ wa. Nyelye sankɛyɔ fɛw xɔa panangballakɔnʋ. Wɛ nyʋn a ɩsɩ ti kpee a maa sankɛyɔ yi.
Gʋnnʋ gʋnnʋ Nyelye gbal! A mʋ Nyelye gi gɩyɛ gɩyɛ fɛw, xɔ sankɛ namɔ mɔ xɔ kor. Nanɩsɩbiw zɩɩ lɔ ɩ gi? Nyelye gi gɩyɛ gɩyɛ fɛw xɔxɔ lɔ xɛ xɔ maa xɔ tɛnnɩ namɔ ɩsɩbiwri ɩsɩbiwri ‘pony.